ÁzsiaTrekkers: 2009.12.16.

Penang

Penang – Penang szigete a Maláj-félsziget észak-nyugati részén található. A szárazföldtől a Malacca-szoros választja el. Megközelíthető komppal, közúton egy hídon át, valamint repülővel. 2008. július 7-től Penang az UNESCO Világörökség része. A szigeten szerecsendió- és szegfűszeg ültetvényeket találunk. Penang (fürdésre sokszor alkalmatlan) szép fekvésű strandjai és egzotikus tájai miatt az egyik legkedveltebb uticél a régióban.A „Kelet- Gyöngyszeme”- ként ismert szigetet Francis Light kapitány fedezte fel 1786-ban.Az egyik legjelentősebb látnivaló, az ún. Kígyó templom, amelyhez egy helyi legenda is kapcsolódik. A templom, melyet egy buddhista gyógyító papnak szenteltek, kígyóknak ad máig otthont, melyek a templom befejezésének éjszakáján bújtak elő a dzsungelből. A Kek Lok Si Templom a legszebb és a legnagyobb templom Délkelet-Ázsiában. A 7 emeletes templom jól mutatja a kínai, a thai és a burmai építészet harmonikus egyvelegét.

Kuala Lumpur

Kuala Lumpur - Malajzia fővárosa, a legnépesebb város, valamint az ország adminisztrációs, kereskedelmi és gazdasági központja. Kb. 35 km-re fekszik a tengertől, két folyó határolja: Gombak és Klang.Legfőbb turisztikai látványossága a Petronas ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete. 2003-ig a világ legmagasabb épülete volt. Nevét az építettő Petronas kőolajtársaságról kapta. A két tornyot 172 méter magasságban egy acélhíd köti össze, amely a nyilvánosság számára is látogatható, a tornyok csúcsai azonban nem.Az épület otthont ad több bevásárló központnak, múzeumnak, koncertteremnek és számtalan irodának.

Látnivalók:
-A Petronas ikertornyok, amely Malajzia legmagasabb épülete.
-Menara Kuala Lumpur: a második legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
-Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: függetlenség tere
-Sultan Abdul Samad Building
-Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
-Lake Gardens: 92 hektáros park
-Stadium Merdeka: sportstadion

Melakka

Melaka (ahogy a helyiek emlegetik, Negeri Bersejarah, a Történelmi Állam, angolul Malacca) Malajzia harmadik legkisebb állama, a Maláj-félsziget déli részében, a Malacca-szorosnál.
Területe 1650 km² (akkora, mint Vas megye fele), népessége 733 000 (2007-es becslés).
Északi szomszédja Negeri Sembilan, délen Johor.
Fővárosa Bandar Melaka, amelynek történelmi központja 2008. július 7. óta a Világörökség része.
Bár Melaka történelmileg egyike volt a legkorábbi maláj szultánságoknak, ma már nincs szultánja, az államfő a Yang di-Pertua Negeri, azaz kormányzó, akit a Yang di-Pertuan Agong, Malajzia kiralya nevez ki.
A kikötőváros Nyugat-Malajziában (Malájföldön), a Malaka-szoros keleti partján, a lassan áramló Melaka folyó torkolatában helyezkedik el. Melaka szövetségi állam székhelye. 1400 körül alapították, amikor Paramesvara, Tumasik (a mai Szingapúr) uralkodója az akkori kis halászfaluba menekült a jávai Madzsapahit Birodalom erői elől, és ott maláj királyságot hozott létre. Ennek királyai - kínai támogatással - az egész félszigetre kiterjesztették hatalmukat. A kikötő a kereskedők egyre kedveltebb megállója lett, itt töltötték fel élelemkészleteiket, a hegyi forrásokból pedig vizet vettek. A maláj idők 1511-ben értek véget, amikor Alfonso de Albuquerque, Portugál India alkirálya elfoglalta Melakát. A XVI. században Melaka Délkelet-Ázsia legfontosabb kereskedelmi kikötőjévé fejlődött; indiai, arab és európai kalmárok egyaránt látogatták. A portugálok hatalmas haszonra tettek szert, főleg a kikötőn át folytatott fűszerkereskedelemből.
A hollandok 1641-ben kezdődött uralmát 1795-ben a britek szakították meg. A vetélkedést a britek javára döntötte el a londoni angol-holland szerződés (1824); Melaka - Penanggal és Szingapúrral együtt - 1826-ban az eredeti Straits Settlements („Malaka-szorosi települések”) nevű gyarmat része lett.
A folyótorkolat gyors feliszapolódása és ezzel párhuzamosan Szingapúr fellendülése Melaka hanyatlását idézte elő. Korszerű kikötői berendezései csak a parttól távoli lehorgonyzás megkönnyítésére létesültek. A feliszapolódás mérséklésére két 800 m hosszú sarkantyút építettek a torkolatba. Melaka a malajziai kaucsuk hagyományos kiviteli, és néhány tömeges importcikk (cukor, rizs) behozatali kikötője.
A város környékén sok a gyümölcs- és kókusztermő ültetvény is. Minthogy Melaka korán bekapcsolódott a tengerentúli kereskedelembe, a környékén árutermelő kaucsukültetvények alakultak ki. Kaucsuktermelésre először melakai kínaiak vállalkoztak 1898-ban, és még ma is sok a kínai nagy- és kisbirtok a vidéken.
Melaka álmos kisváros. Egyszintes házai közül sok még a holland vagy a portugál gyarmati időkben épült. Lakói döntő részben kínaiak, akik azonban vegyes házasságok során ruházatukban és nyelvükben asszimilálódtak a malájokhoz. Ezek az ún. „baba kínaiak” és a maláj-portugál-holland keverékek külön színt jelentenek Malajzia etnikai gazdagságában.
A folyó bal partján, egy dombon állnak az Albuquerque emeltette régi erőd romjai. A portugálok építették a Szt. Pál-templomot (1521) is, amely szintén romokban áll. Itt őrizték Xavéri Szent Ferenc földi maradványait, mielőtt 1553-ban átszállították az indiai Goába. A Stadthuys (városháza) a XVII. század közepe holland építészetének remek példája. Melaka egyéb műemlékei: Krisztus temploma, a Szt. János-erőd, a Cheng Hoon Teng-templom és egy kínai temető Ming-dinasztiabeli sírokkal. A városnak van múzeuma, repülőtere; műúttal kapcsolódik a Kuala Lumpur-Szingapúr autópályához.

Szingapúr

Szingapúr (kínaiul: 新加坡共和国, tamilul: சிங்கப்பூர் குடியழுத்து malájul: Republik Singapura) független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900 méter … 1,5 km széles Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros emellett Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit पुर, pura, azaz város szavakból kapta.
1965-ös függetlenedése óta az Oroszlánváros rohamos fejlődésbe kezdett, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának is köszönhetett. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja.
Az I. világháború után brit katonai támaszpont létesült a szigeten. A katonai jelenlét ellenére a II. világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok elfoglalták Szingapúrt, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis a Dél fénye. Szingapúr gyors (hat nap alatt) történő elvesztése, az ottani brit csapatok kapitulációja súlyos kudarca volt Nagy-Britanniának. A után a sziget újra brit birtokba került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást nyert. A szabad választásokon Lee Kuan Yew nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott Szingapúr gyors fejlődése idején. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így 1965. augusztus 9-én Szingapúr független állammá alakult. Két nappal a különválás deklarálása után ekkor ismerte el Malajzia Szingapúr önállóságát.
Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Lee Kuan Yew kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. Lee Kian Yew (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot. Utóda Goh Chok Tong lett. Az ő hivatali idejében az ország sikeresen átvészelte az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, a 2003-as madárinfluenza-járványt, és a szeptember 11-i terrorista támadás után az iszlám szélsőségesek jelentette veszélyt. 2004-ben az ország történetének harmadik miniszterelnöke Lee Hsien Loong lett, Lee Kuan Yew legidősebb fia. Nevezetes döntése: kaszinók nyitása a turisták örömére.
A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragasztgat, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. (Innen ered a szójáték: Singapore is a fine country. – ’Szingapúr remek ország’, és egyszersmind: ’Szingapúr a bírság földje’.)
A nagy szigor mellett a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt. A sorozás minden egyes szingapúri férfi állampolgárnak (sőt, a nem állampolgár betelepültek fiainak is) kötelező. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki. Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják.
A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra viszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, beleértve az oktatási rendszert, katonaságot, valamint a lakhatást. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a faji feszültségnek.
A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával.
Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában például az ékszerboltok, száraztisztító szolgálatok és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. Tudni lehet bizonyos diszkókról, hogy itt gyülekeznek azok a nők, akik áruba bocsátják testüket.

Délnyugat-Thaiföld - Krabi tartomány

Hotel: The Breze beach garden-Khao Lak
Hotel: Wannas Place-Ao Nang

Krabi

Bangkoktól csaknem 1000 km-re, Phukettől 60 km-re fekvő, gyorsan fejlődő tartományi székhely, lakosai barátságosak, konyhája jó és van néhány szép homokpart a környéken. A város a Krabi folyó partján fekszik, közvetlenül a folyó Andamán-tengeri torkolata előtt. Szemközt a várossal három mészkősziget látható,, ezek alakjuk alapján a Madár-, a Macska és az Egér-sziget nevet kapták.
Phukettől délkeletre a szigetekkel szegélyezett Ao Phang Nga déli szakasza folyamatosan kiszélesedik az Andamán-tenger felé és feltárul a Thaiföld legtöbb nemzeti parkját őrző, csodálatos óceánpart. A cunami Krabi tartományban néhol - Ko Phi Phi, Ko Lanta... -elkeserítő pusztítást végzett de csak szűk területen és mindenhová visszatért az élet. Több mint 200 sziget kínál kitűnő lehetőséget a pihenésre, kirándulásra. Krabi homokos hátterében lévő mészkősziklák mára világhírű sziklamászó-zarándokhellyé nőtték ki magukat.
A sok szigetnek és víz alatti barlangoknak köszönhetően több száz évvel ezelőtt Krabi partvidéke az ázsiai kalózok kedvelt rejteke volt. A modern kalózok szigeteket vagy szigetrészeket rabolnak el beruházásaik céljára: a célpontok között szerepel (Ko Phi Phi Don, Ko Poda,Ko Bubu,Ko Jam,Ko Po,Ko Bliek) noha ezek a szigetek a thai kormány védelme alatt állnak. Az utikönyv is felhívja a figyelmet, hogy aki ezeket a szigeteket és itt működő vállalkozásokat látogatja, egy sajnálatos irányzat részesévé válik!
A tartomány belső része, amely trópusi erdőiről és a Phanom Bencha-hegyláncról nevezetes, szinte teljesen feltáratlan. Aki elrepül fölötte megérti miért: a függőleges falú mészkőszirtekkel tagolt sűrű dzsungel miatt legnagyobb része lakatlan. Éppen ezért minimális szintű fejlesztésre került csak sor és a tartomány nagy része megőrizte erdeti állapotát.
Messze földről érkeznek madármegfigyelők, hogy lássák a sziámi pittát (melyről korábban úgy vélték, kihalt) és a pettyes cankót. A lakosság kb. 40%-a mozlim.

Koh Samui

Hotelek: Maeneamburi resort, Hutcha resort

Koh Samui a maga 247 km2 területével Thaiföld 3. legnagyobb szigete. Első telepesei a -ma Kínához tartozó - Hainan-szigetről érkeztek, és hajósnépek voltak: mintegy 150 esztendeje kezdtek kókuszdió-termesztéssel foglalkozni ezen a szigeten.
A sziget kb. 20 évvel ezelőtt tett szert legendás hírnevére - főként az ázsiai utazók körében - de csak az 1980-as évek vége felé vált olyan népszerűvé, mint a menekülés más célpontjai Goa és Bali között. A szigetet évről-évre egyre több turista látogatja, decembertől-januárig telítettek a szállodák és partok ami magával hozza az árak emelkedését is. Ennek ellenére minden árfekvésben találni szállást, a hátizsákos turistákra szabott áraktól a luxusig. A főszezon telítettségét azonban még mindig messze nem lehet az olasz tengerpart-szindrómához hasonlítani. Csendes, nyugalmas, festői tengerpartok váltják egymást és még a legforgalmasabb - Chaweng Beach - partszakaszon is találni félre eső pihenésre alkalmas helyet.

Az egész szigeten a "csinálj amit akarsz" hangulat uralkodik, ami igen vonzóvá teszi. A nagy távolság mint a fővárostól, mint magától a szárazföldtől nem akadály, repülőtere igen nagy forgalmat bonyolít. A komoly bevételt hozó turizmus ellenére a sziget gazdaságának továbbra is fontos összetevője a kókuszdió - havonta 2.000.000 db-ot szállítanak belőle Bangkokba.

A "mindenkinek jut valami" szemlélet jegyében a sziget népszerűbb mint valaha, így nagyobb a forgalom is. Ko Samui lakói és vállalkozói a társadalmi és környezeti problémák kezelésére sajátos gyakorlatot alakítottak ki. Chawengen, Samui legjobban kiépített tengerpartján például az építészi előírások miatt nem lehet a szállodákat a fák koronáinál magasabbra építeni, a partszakaszt pedig a tengerparti szálláshelyek tulajdonosai tartják tisztán (igen nagy sikerrel!)
A sziget kultúrája eltér Dél-Thaiföld többi szigetének kultúrájától ami talán a Hainan-szigeti befolyással magyarázható. Lakói nem is thainak, hanem csáo szamujnak (szamuiaknak) nevezik magukat.
Általában véve még barátságosabbak mint a vidéki thaiföldiek és jó a humorérzékük.
A szigetnek sajátos konyhája van a mindenütt jelen levő kókuszdió jegyében, hiszen ez a helyiek fő bevételi forrása is.
Kókuszpálmák borítják a szigetet a domboktól egészen a tengerpartokig. Más gyümölcsöket - duriánt, rambutánt és langszatot - is termesztenek.

Chiang Mai: Az egykori Lanna királyság fővárosa

A legenda szerint a Ping folyó partján Mengrai király éppen egy elefántot üldözött, amikor két szambárszarvasra, két ugrószarvasra és öt egérre lett figyelmes. Ezt szerencsét hozó jelnek tekintette és megalapította Chiang Mai városát. A város 1556-ban burmai kézre került, melyet 200 évig tartottak uralmuk alatt.

Az "északi főváros" bővelkedik azokban a dolgokban, melyeknek Bangkok híján van: lassabb életritmus, szelídebb lakosság... Mindez nem azt jelenti, hogy jellege provinciális lenne. Kereskedelmi szempontból virágzó központtá nőtte ki magát, számtalan exportcikket termel. A tavaszi hónapokban itt nyílnak a világ talán legszebb virágai. Chiang Mai az ország kézműves központja, a legszebb kerámia tárgyakat itt készítik.

ÁzsiaTrekkers

2009. december 16., szerda

2009.12.16.

Nincsenek megjegyzések:

DEC.18.

Keresés ebben a blogban