Május 3O.

Ko Som szigetén

Fél éjszaka a szúnyogokkal harcoltunk, de igazából nem is voltunk álmosak ezért megnéztünk 2 teljes évadot a "Nancy ül a fűben" c. sorozatból és a "hivatali patkányok"-at.

Ettől függetlenül egészen korán keltünk. Nemsokkal ezután kialakult a program, Tibiék hivtak, hogy becsatlakozunk-e a Ko Som-ra tervezett kirándulásba. Naná!
Erről a kis szigetről annyit kell tudni, hogy 1O perc egy kis lélekvesztő halászhajóval innen és egyetlen bungis resort van rajta és egy étterem.

2-kor találoztunk Choeng Mon-on, majd Kami,Kori, Anitáék és mi elindultunk a kis halászkikötőbe és bérelt kis hajónkkal átmentünk a szigetre. Útközben lelassitott kapitányunk egy helyen és jobbra mutatva közölte: "big fish"....??? Mire Anita: cápa fish?

Nem láttuk pontosan, de talán nem is baj!

Egész délután a parton dumálgattunk, ültünk a meleg vizben és egy jót ettünk. Nagyon jól éreztük magunkat, nagyon szép nap volt.

Este 6 körül indultunk vissza, a naplementét nézegettük visszafelé és reménykedtünk, hogy a közelgő eső előtt még visszaérünk a partra.

Hazafelé már esőben jöttünk, de ez egyáltalán nem volt zavaró. Internetünk is van végre ezért pótoljuk az elmúlt napok lemaradását a bangkoki üzleti találkozók terén.

Május 29.

Elromlott az alvókánk

Ismét hajnalig kukorékoltunk a tv előtt, ezért a reggeli mint olyan már értelmét vesztette, de az ebédhez tökéletes volt az időzités...

A tegnapi kis öbölbe indultunk ismét, Anitával és Tibivel ide beszéltük meg a randit. Útban az öböl felé rátaláltunk egy hasonlóan szép de még csendesebb öbölbe. Ez még épitési terület, de 2 év múlva egy exkluziv resort villáiban lehet hűsölni a pálmák alatt. Ahogy átmentünk a pálma ligeten a partig megfigyeltük, hogy minden egyes pálma -nem kevás- be van számozva! Késöbb megtudtuk az egyik ott dolgozótól, hogy azért mert nem vághatják ki. Ez nagyon tetszett nekünk!!!

Ezek után kitettük magunkat Thongtakian Beach partjára, kicsit játszottunk a vizben a pelótával majd megjöttek Anitáék és beültünk egy italra a parti étterembe, ahol 4 órát ücsörögtünk, beszélgettünk.
Innen Lamaira mentünk és befeküdtünk egy isteni egy órás masszázsra mindannyian. (Rád is sokat gondolunk Zsolt! :-)

Nagyon kellemes nap volt (ez is!)

Május 28.

A VIZSGA!

Reggel fél 9-re már a papirokat adtuk le a regisztrációs ablaknál, majd megtudtuk, hogy a vizsga fél 1O-kor esedékes és külföldieknek, akiknek van jogsijuk csak egy reflex és látásvizsgálat kell! Mivel volt 2 óránk elmentünk még a környéken kocsikázni, majd fél tiz előtt 1O perccel visszamentünk a tett helyszinére.

Egy kb. 8 főből álló kis csoport verődött össze a mai vizsgára akikkel felbaktattunk az emeletre, ahol a tanfolyamokat is tartották. Itt a folyosón találtuk meg azt a gépet, melyre alapszik a vizsga.(kép)
A képek magukért beszélnek, inkább magáról a vizsgafeladatkról irnék:

1. egy szék előtt 2 pedál a földön, 3-4 méterre egy "fekete doboz" amin zöld és piros lámpa. Amig a zöld ég nyomod a gázt, amint felgyullad a piros a fékre kell lépni. Itt a reakcióidőt mérik, ha túl lassan lépsz a fékre sipol a gép és ha ezt egymás után 15x elszúrod akkor félre állitanak (aztán a félre állitott hölgy a legvégén kapott még vagy 5 próbálkozási lehetőséget)

2. egy kis doboz, rajta fel és le gomb. Ez irányitja az elöbb emlitett fekete dobozban lévő kis rudat. A rúd egy kör alakú lemezre van rögzitve és azzal együtt forgatható. Ezt a rudat be kell állitani a joystick segitségével párhuzamos helyzetbe a fixen álló másik kis rúd mellé.

3. hasonló szerkezet mint amikor a szemét vizsgálják az embernek. Álladat egy fém szerkezetbe behelyezed és a jobb és bal halántékod magasságában két kis lámpa gyullad fel. Először a bal majd a jobb oldalit kell megnevezni, milyen szint látsz felvillani rajtuk.

Ezek után a földszinten vártunk 15 percet, készitettek 2 fotót és 1O perc múlva kiadták a hivatalos, műanyag kártyás autó és motor jogositványt. 2 darabot! Külön-külön!

A nagy megrázkódtatást kipihenni elementünk Thongtakian Bay-be , ami egy kis öböl 4 resorttal, finom fehér homokkal és csodaszép sziklás partoldallal Chaweng után.

Este elmentünk a bandával egy nagyon klassz olasz étterembe mely Locanda néven fut, ahonnan Attilát és Szilvit kikisértük a reptérre mert ők indultak haza Budapestre. A reptér kifutópályája végén elhelyezkedtünk, hogy megnézzük a gép felszállását, de annyira rézenditett az eső, hogy nemsokkal késöbb elindultunk haza.

Május 27.

Folyamatos internet problémák miatt nem tudtunk naponta feltölteni, de ezt most pótoljuk!



Motorjogsi...

Reggel 9-kor kellett volna megjelennünk a "vizsgán" de sajnos lekéstük. Ennek a rövid története a következő:

Egész éjjel lázasan tanultunk a másnapi jogositvány megszerzéséért, teszteket töltögettünk... és ebből egy szó sem igaz. ELALUDTUNK!!!

Utána szerettünk volna nézni milyen is egy ilyen vizsga itt Thaiföldön, mit irnak más külföldiek, mik a tapasztalatok. Ezért szinte semmit sem aludtunk hajnalig, pontosabban Bence reggel 7 3O kor aludt el. A délután 1 órás ébredés mindent eldöntött.

Úgy döntöttünk - ha más igyalakult - hogy elmegyünk a vizsgaközpontba és legalább megmutatjuk az előző nap begyűjtött papirokat, hogy megfelelőek-e és megkérdezzük mehetünk vajon másnap...

A papirokkal minden rendben volt - még az orvosival is- és természetesen másnap reggel 9-re mehettünk!

Visszafelé még beugrottunk a gyógyszertárba, ami ismét egy tanulságos történet és tökéletesen példázza a "same-same but different" mindenre használt és jellemző szólást.

Kizárólag egy fajta gyógyszert kerestünk, melynek gyártója a Schering. Arra számitottunk, hogy esetleg máss néven de ugyanaz a gyógyszer meglesz itt is. Bementünk hát a patikába és a megmutattuk magát a csomagolást, hogy ilyet keresünk. Találunk is egy Schering készitményt!A csomagolás formája hasonló is volt, a gyógyszer neve természetesen nem is hasonlitott, de erre fel voltunk készülve. Az eladó egyik kezében az én dobozom a másikban az itteni termék, majd elkezdte összehasonlitani mely abból állt, hogy leszámolta: 21 db az övében és 21 darab van az enyémben is... azt mondta ez nagyon jó jel, tehát jó lesz. Mondom neki, hogy az enyémben több féle szinű gyógyszer van ami nem csak esztétikailag jelent valamit, hanem az összetételre is van hatása. Erre nem tudott mit mondani , ezért elkezdte az általunk oda adott dobozon lévő adatokat összehasonlitani az övékével. Mivel ez egy üres levél volt nem maga a doboz csak és kizárólag a gyártás időpontja és a lejárat volt rajta. Mivel ez nem stimmelt az ő gyógyszerükön található számokkal kérdően nézett, de mondtam, hogy ennek nincs jelentősége. Még nézegette egy kicsit és közölte, hogy "same-same" jobb és bal kezében lévő 2 különböző gyógyszerre nézve, a mondatot már együtt fejeztük be mely igy hangzott "but different".
Másnap összehasonlitottuk a hatóanyagot a 2 gyógyszerben és teljesen más volt terészetesen.

Május 26.

A Thai jogositvány megszerzése

Délelőtt kicsit úszkáltunk a medencében, majd hirtelen ötlettől vezérelve kitaláltuk, hogy mi lenne ha utána néznénk a Thai jogsi megszerzésének...Ennek több hasznos oka is van, de számunkra a leghasznosabb a nagymotor jogsi! Talán sokan ismerik az otthoni árakat és a macerát amivel egy autó vagy motorjogsi hazánkban megszerezhető... Lássuk hogy megy ez itt!



Elindultunk hát megkeresni a "Learn to Drive" feliratokkal hirdetett autós sulit megkeresni. Némi telefonos segitséget kértünk itteni kedves ismerőseinktől akik minap kapták meg a thai jogsit. Egészen könnyen megtaláltuk a központi irodát, ami Lipa Noi Beachen van. Beléptünk hát az irodába ahol a "registration" ablaknál kezdtük az információk beszerzését. Egy kedves, mosolygós hölgy ült az ablaknál akinek elmondtuk, hogy szeretnénk jogositványt! Közölte hogy "holnap 9 óra és 2 copy a nemzetközi -és sima jogsiból ill. az útlevélből valamint az emigrációs kártyáról valamint 2 db pecsét az emigrációs irodából és a dokitól" És az ÁR!!!!
Na most figyelj: Autó jogsi: 25O THB és Motor jogsi: 15O THB !!!!!!!! Erre azt kellett volna mondanunk, ok. 1OO-at kéreünk! Nem, nem irtam el! cca.13OO és 8OO FT!

Ez eddig tiszta sor már csak az emigrációs iroda és a doki cimére lett volna szükséünk... Erre a kérdésünkre bólogatás volt a válasz...
Többször is feltettük a kérdést majd bevetettük a jól bevált mutogatást, de nem lettünk okosabbak. Végül is az időpont megvan! Holnap 9! Persze semmi előjegyzés vagy regisztráció csak annyit mondtak inget és hosszú nadrágot kell viselni, végül is a lényeg megvan.

Visszamentünk Nathonba (főváros) mivel 1 utcás, biztosan megtaláljuk a hivatalt... Na mégsem, de útba igazitottak, hogy 2 km abba az irányba ahonnan jöttünk, majd...és innen nem értettünk egy szót sem, de az irány megvolt! A kocsiban volt egy elnagyolt Samui térkép amire ránéztem a teljes reménytelenség tudatában, ámde jelölte az emigriációs irodát! 5 perc múlva már bent is voltunk és készült a fotó Bencéről (atéta, kaján vigyor és baseball sapka rendezte frizu :-)
Az útlevél adatait gépre vitték amit csak egy helyi lakcimmel kellett megtoldani, na ehhez Tibi segitségével hozzá is jutottunk és már készült is a fényképes hivatalos papir. Ki tudja mi van beleirva, de a pecsét rajta van!!!

Innen irány a doki. Mivel azt mondták, - ha jól értettük- hogy bármelyik kórház megfelel a célra, bementünk a közeli kórházba. Bejelentő lapot kellett kitöltenünk de hogy mire azt szt sem mi sem a kishölgy nem sejtette mert egy szót sem értett abból amit mondtunk, pontosabban, hogy jogsihoz kellene a doktor pecsétes igazolása. Mielőtt kifizettettek volna velünk egy csomó pénzt megkértük, hogy keritsen valakit aki ért angolul egy picit. Egy nővérre mutatott a sürgősségi részlegen aki közölte velúnk: semmi akadálya, holnap 1O-re jöjjünk vissza és húzzunk sorszámot. Na ezzel a lendülettel elhagytuk az objektumot. Holnap reggel??? Nekünk akkor van a vizsga!

Visszamentünk Nathonba, ahol idejövet láttunk a főút mentén egy épületet "CLINIC" felirattal. Az épület az utcára nyilt egy pulton keresztül, mely mögött ült a doktor bácsi. Elmondtuk (az utcán állva) hogy jogsira mennénk, ehhez kéne nekünk papir orvosi pecséttel. Az ölében volt egy tömb előre nyomtatott papir, rajta a pecsétje. Egyet aláirt és közölte 5O,- THB lesz, egymásra néztünk majd kértünk még egyet.

Ez is megvolt mindössze 3 perc alatt. A papirt elolvastuk, nagyjából a tartalma: nem vagy hülye, kommunikácó képes vagy, nem vagy alkesz sem drogfüggő. Ezt honnan tudhatta? :-)

Mindennel együtt 1,5 óra alatt beszereztünk mindent a holnapi vizsgára! Egyébként ez a jogsi egy hivatalos forditással bárhol a világon használható, teljesen legális mint akármelyik külföldi jogositvány.

Holnap részletes beszámoló jogsi thai módra cimmel.

Május 22-25.

Koh Phangan

Még előző nap délután megvettük a jegyet a Lomprayah nevű katamaránra, melynek első megállója Samuiról Bangkok felé Koh Phangan. Ez a sziget mintegy 2O perces hajóúttal elérhető innen és a jegy ára 4OO THB/fő oda-vissza. Ha valaki olcsóbb megoldást szeretne akkor 15O THB-ért elhajózhat Nathonból, Bang Rak vagy Bo Phut kikötőjéből is egy lélekvesztővel, mely mindössze 1,5 óra alatt éri el a sziget különböző partjait.

Koh Phangan hasonló természeti adottságokkal rendelkezik mint Samui, de kisebb és ide inkább az olcsóbb szálláshelyeket kereső „hátizsákos” turisták érkeznek. A sziget világhire a havonta megrendezett Full Moon Partyknak köszönhető, főszezonban több ezer ember érkezik a szigetre, hogy részese legyen a Had Rin tengerpartján lévő bulinak. Részletesebben Koh Phanganról az oldalsó sávban lehet majd olvasni.

Ha a Lomprayah-t választja az ember közlekedési eszközéül, akkor Thong Sala-ba érkezik meg, ahogyan mi is. Itt feltett szándékunk volt robogót bérelni, ami néhány sikertelen próbálkozás után sikerült még a kikötő területén. Thong Sala-ból mi először északnak vettük az irányt, ahol a legtöbb szállás és homokos part található. Városról városra mentünk, kezdetben meglepően jó minőségű betonozott utakon, majd egyszer csak vége szakadt az útnak és indult a terepmotorozás. A szigeten rengeteg a kókuszpálma, igy az utazás csodaszép látványt nyújtott. Sajnos a partok nagy része alkalmatlan ebben sz időszakban az úszásra mert egy korallzátony fut végig a parttal párhuzamosan a keleti oldalon, igy inkább köves,sziklás mintsem homokos. Erre a partszakaszra többnyire a szerényebb vagy közép kategóriás szállás a jellemző. A képek talán jobban vissza adják a sziget hangulatát…

Igen evés turistával találkoztunk ittlétünk alatt, de a főszezonban akár 5OOO ember is érkezik pláne a Full Moon idején.

A szigeten nem vezet körbe még összefüggő betonút, ezért vissza kellett fordulnunk Ao Chalok Lam-ról, hogy a nyugati oldalt is feltérképezhessük. Vissza mentünk Thong Saláig és onnan folytattuk utunkat Had Rin felé. Had Rin a főváros és egyben az elhiresült party-k szinhelye. Ez egy tengerbe nyúló földfok, melynek a keleti és nyugati partja is alkalmas a fürdőzésre. Mi Had Rin Nai-n telepedtünk le amit Belső Rin Partnak vagy Sunset Beach-nek hivnak és ez a Full Moon központi része. Most nagyon nyugalmas volt ez a főszezonban nyüzsgő partszakasz igy pár órára letelepedtünk, mert árnyékban is 4O fok volt.

4 órakkor indult a katamarán vissza Samuira, ezért egy kis fürdőzés és napozás után, még motorra pattantunk, hogy lássunk többet a szigetből. Ez többé-kevésbé sikerült is, amikor egy kisebb útra hirtelen ötlettől vezérelve lefordultunk. Gyönyörű, úton haladtunk a sziget belseje felé, amikor elfogyott az út… Egy motoros, aki előttünk haladt egyszer csak befordult a bokorba és eltűnt. Ezen felbátorodva követtük őt, mondván kell hogy legyen valami útféle, ha eltűnt a szemünk elől. Egy keskeny erdei úton találtuk magunkat, mely mélyen ment befelé a dzsungelbe. Éppen olyan széles volt, hogy elfértünk rajta és hol meredeken felfelé, hol lefelé vette az irányt. Egy kis patakon át kellett keljünk, hogy folytatni tudjuk az utat, majd egy erősen meredek emelkedőn véget is ért az út. És láss csodát, itt a dzsungel közepén egy bungis resortot találtunk egy nagy bárral a közepén, ahol a Black Moon Party kerülnek megrendezésre. Ide vagy gyalog vagy motorral de leginkább sehogy sem ér el az ember, mert semmi sem jelzi a helyet és az út megléte sem látható csak a bokorforduló után….

Hamarosan el kellett indulnunk vissza a kikötőbe, mert közeledett a 4 óra. Bár nagyon paradicsomi helyeket is találtunk, mégsem akartuk itt tölteni az éjszakát.

Visszafelé a kompon már kellemesen fáradtan gondoltunk a pihenésre, mert egész nap 12O km-t motoroztunk.





Internet hiány

Sajnos az elmúlt napokban az internet kiszolgáló elaludhatott vagy ilyesmi mert mára tűnt fel mindenkinek, hogy napok óta nincsen használható internet itt a resortban.

Ma nagy szerelés, jövés-menés volt igy van esély rá, hogy zökkenőmentes összekötettésünk lesz a külvilággal.

Az elmúlt napok röviden:
napozás-ingatlan téma-napozás és kirándulgatások a szigeten.

A következő napok érdekesebbek lesznek igérjük!!!!