Június 7

Megérkeztünk CHA AM-ba



Meglepően jót aludtunk! Reggelre a helyi csodakrém+Algoflex gél keveréke csodát tett Bence cipóra dagadt térdével! Nagy várakozással tekintettünk a reggeli elé, mégiscsak egy nagy hotel és a tapasztalataink szerint a reggelivel nem szokott gond lenni. Hát mindig van kivétel! A porból készült rántotta jéghideg volt, a gyümölcsök pedig már az erjedés utolsó stádiumában tartottak. Tulajdonképpen nem is voltunk olyan éhesek…
Nem meglepő talán, hogy innen elindultunk reggeli után. Mivel gyönyörű idő volt és még 1 napot szántunk erre a régióra, úgy döntöttünk, hogy megnézzük a következő partot.

Cha Am tengerpartja 178 km-re van Bangkoktól és mintegy 25 km-re Hua hin-től. Vasfákkal határolt tengerpartja a thai családok kedvenc nyaralóhelye. Csakúgy mint Hua Hin egyre jobban kiépülő terület, számos ingatlan beruházás kezdődött meg az elmúlt időszakban. A legtöbb eladó ingatlan condominium, melyek ára 1,9 millió THB-tól indul.

Cha Am egy kisebb de kedvesebb város mint Hua Hin, fehér embert nem nagyon látni. Első dolgunk a szálláskeresés volt. A tengerparti útra leérve egymást érték a lepukkant ill. újépitésű szállások. Az első 1O méter megtétele után találtunk egy nagyon szép és nagyon új resortot. A tegnapi nap után nem szerettünk volna hibázni, hát bementünk érdeklődni. A szobák nagyon szépek voltak, a kertben hatalmas medence és még ha pokrócot is adnak az sem gond mert annyira új a resort, hogy még nem volt ideje beleköltözni semmilyen élőlénynek. Maradtunk! Természetesen egy kis alku után.
A parton 1OOO napernyő melyek alatt thai családok falatoztak egész nap, a tengert inkább távolról néztük, nem ajánlatos a pancsolás, mert 1 m3/2O medúza az átlag ebben az évszakban.
Maradtunk a medencénél és a napozó ágyaknál a resortban. Este elmentünk felfedezni a kisvárost és vacsoráztunk egy közeli, parti étteremben. A kaja nem volt különösebben emlitésre méltó de legalább nem kaptunk gyomorrontást!

Június 6.

elindultunk HUA HIN-be

















Indulunk!
Útvonal: Samui - Surat Thani - Hua Hin

Korán reggel kellett kelnünk, hogy fél 9-re a nathoni kikötőbe érjünk átvenni a kompra lefoglalt jegyeket. Elbúcsúztunk HutCha resort kedves személyzetétől és indultunk a kikötőbe. Most már csak 52O THB-t fizettünk a múltkori 62O-hoz képest. Mit lehet tenni kisebb átverés áldozatai voltunk, ami errefelé megesik…

Gördülékenyen ment minden, nem kellett végre 3-4 órát várnunk, szinte elsőként mentünk fel a kompra. Gyönyörű napsütéses 4O fok, szélcsend, tükörsima víz! A másfél órás út első fele a lehető legkellemesebben telt, beneveztünk egy óra lábmaszira. Mit is mondhatnék! Kellemes volt, de nem csak az élvezet miatt szavaztunk a masszirozásra, Bence térde nagyon fájt, alig mozgott, gondoltuk sokkal rosszabb már nem lehet, viszont még akár segithet is rajta.
A maradék 1 órát a legfelső teraszon napozással töltöttük. Ez volt az út legkellemesebb része.

Bence térde nem lett sokkal jobb, de a masszir jól esett!

Surat Thani még bő 6Okm-es utat jelentett a kikötőből ahonnan további 651 km utazással érhető el Bangkok. Utunk a Maláj-félszigeten vezet felfelé a következő tartományok érintésével: Surat Thani, (Kra – földszoros) Chumpon, Prachuap Khiri Khan, Phetchaburi, Samut Songkhram, Samut Sakhon. A fent emlitett Kra-földszorosról érdemes annyit megemliteni, hogy a Maláj – félsziget legkeskenyebb szakasza.

A Thai – öbölnek ez a partvidéke nem igazán keltette fel a külföldi turisták érdeklődését. Úgy döntöttünk, hogy utunk első éjszakáját Hua Hin-ben töltjük. Ez kb. 4OO km-es utazást jelentett a félszigeten északra. Hua Hin a thaiföldiek kedvenchelye valamint itt található a király egyik palotája is. Homokos tengerpartja lapos sziklákkal tagolt, 5 km hosszan nyúlik a következő partszakaszig melyet Cha Am-nak hivnak.
Este 6 óra lett mire befutottunk Hua Hin-be. Leginkább Pattaya nyüzsgése köszönt vissza, a városba érve. A tengerparton közvetlen nincs út sajnos, csak kisebb utcákon lehet megközeliteni a partot.. Szállodánk megkeresésére indultunk, mert igencsak elfáradtunk az egész napos utazásban. Kacskaringóztunk a városban az előző nap kimásolt térkép alapján, melyet a szálloda weblapjáról töltöttünk le. A legtöbb utca olyan szűk volt, hogy kocsival alig fértünk el rajta. Egyszer csak megláttuk az épületek között kimagasodó feliratot „ Thipurai City Hotel” (bár soha ne találtuk volna meg). Az interneten leirtak közül az egyetlen igazság az volt, hogy a város kellős közepén van…Ami kisejlett belőle már az is elég volt ahhoz, hogy ne keressük meg, de a kiváncsiság hajtott. Pár kört mentünk a szűk sikátorokban míg megtaláltuk azt az apró utcát mely a hotelhez vezetett. Útközben találtunk egy hasonló nevű szállodát és kezdtünk reménykedni, hogy az lesz a miénk, csak félre értés történt. Sajnos nem… Bekúsztunk a szűk kis utcába és azzal a feltett szándékkal léptünk be a hotelbe, hogy megnézzük a szobát majd lelépünk ha nagyon ramaty. Gondoltuk legalább egy jót röhögünk!
A foglalásunk teljesen rendben volt, ez a kivülről néha kék, este szürke épület lőrésnyi ablakokkal egy büdös sikátorban, ez volt a kifizetett szállásunk. Felkisértek a szobába… Nem volt vicces…Kicsit nagyobb volt mint a hongkongi luk amiben laktunk, de legalább olyan sötét és koszos. A recepcióra visszatérve megköszöntük, majd 1O perces dolgunkra hivatkozva soha többet nem mentünk vissza. Még jó hogy csak 1 éjszakát fizettünk ki mert igy nem volt annyira nagy érvágás kisétálni. Már nem akartunk órákig mászkálni ezért visszamentünk a pár sarokkal odébb lévő „hasonló nevű” szállodába ami kivülről egy 4 csillagos hotel látszatát keltette. Kértük mutassanak egy szobát, mert az ár még éppen megfelelt. Hát nem ma épült de az előzőhöz képest Hilton volt. Átköltöztünk.

Közelebbről megnézve ez sem volt egy leányálom, de ki ne zuhanyozott volna még papucsban??? A szoba legalább tágas volt és volt egy kis erkélyünk is. A két lepedő közé csomagolt lópokróc sosem volt a kedvencünk, pláne a nakhon si tammarat-i viszketős kiütések után, de nem volt választás. Viszketett is másnap a lábunk! De ezt a kis kellemetlenséget már meg sem éreztük hiszen még a múltkor vettünk remek kenőcsöt erre a problémára. Szerintem egyébként bolha volt a ludas.

Még sétáltunk egy kis kört a városban bekaptunk egy-két falatot majd átadtuk magunkat a pihenésnek.
Azt a pálmákkal övezett, liszthomokos tengerpartot amit a hua hin-i ingatlanosok képein láttunk az álom - apartmanok hirdetéseiben sehol sem találtuk…

Június 5.

Utolsó nap Samuin

VIGASZTALHATATLANOK VAGYUNK!

Délelőtt leadtuk a kedvenc kis Suzuki Carribian tipusú jeepünket majd a reptéren felvettük az Avistól bérelt Toyotát. Ezzel indulunk útnak Bangkok felé. Terveink szerint átkompozunk Surat Thaniba, onnan egy közel 6OO km-es utazás után megérkezünk Hua Hin-be ahol eltöltünk 2 éjszakát – a Thipurai City hotelben melyet már lefoglaltunk – majd irány a 3OO km-re lévő Bangkok.

A kocsi cserét követően megebédeltünk és útnak indultunk néhány kedvenc helyünk meglátogatására. A Big Buddha-nál és a közeli buddhista templomoknál sétálgattunk és elmentünk a pocsolyához fürdeni. Estefelé a Tescoban volt dolgunk – nem mint kedvenc időtöltés – igy beugrottunk, majd Tibiékhez mentünk elköszönni. Mivel a bepakolással sehogy sem álltunk még és már este 8 óra volt, igyekeznünk kellett mielőbb visszaérni a resortba. Nehéz volt ennek eleget tenni, de ha menni kell, hát menni kell…

Körülbelül éjjel 1-re sikerült mindent bepakolni az induláshoz.

Ezúton is szeretnénk Anitának és Tibinek megköszönni a finom vacsorákat, a mindig kedves és segitőkész hozzánk állást és az együtt töltött időt amit mi nagyon élveztünk!
Kami, Kori,Dia! Nektek is köszönjük a kiváló társaságotokat, örülünk, hogy megismerhettünk Titeket, reméljük hamarosan találkozunk!

Egy rövid üzenet Kaminak és Korinak Indiántól Alias Szalay Feri: Üdvözlet és puszik! (osszátok szét kinek mi jár )

Június 4.

Utóhatások...

Mondjuk úgy, hogy a billiárd igen fárasztó sport, teljes embert igényel ezért érthető, hogy másnap teljesen kimerült az ember. Biztosan mindenki tapasztalt már ilyet, ezért nem kell hosszan ecsetelnem, ugye?!

Tehát ezen a napon csak a legfontosabb dolgokra maradt kapacitásunk azaz a közelgő indulás körüli teendőkre valamint a délutáni utolsó napsugarakat kihasználni a "pocsolya" meleg vizében és Menam beachen.

Június 3.

Hut Cha pihi, billiárd, este SOLO

Mai napunkat Tibivel és Anitával töltöttük a resortunkban. A medence mellett ettünk-ittunk napközben.A fiúk rávetették magukat a billiárdra , mi csajok pedig csatlakoztunk. Egészen belejött a banda pár menet után – ezt magamról nem állithatom, ha teljesen őszinte akarok lenni – nem volt megállás. A dákó nem csúszott megfelelően, talán a párás időnek köszönhetően vagy …nem értek hozzá, de Anitának támadt egy korszak alkotó ötlete, azaz behozta a kocsiból a golfkesztyűt! Azt nem tudom már ki nyerte a délutáni sorozatot de este mindenképp volt ok a visszavágóra!

Estefelé Tibiék hazamentek, de éppen csak annyi időre míg mindenki átöltözött és már indultunk is az esti vacsira Chaweng-re az Iyara Beach Hotelbe. A menü: lobster volt sajtszósszal! Kell még egyéb magyarázat?!

A vacsorára összegyűlt a teljes banda – Attila és Szilvi kivételével – azaz 9-en ültünk az asztalnál: David-Peter (Tibiék szomszédai), Kami-Kori, Dia, Anita-Tibi és Mi.
Isteni volt a vacsora és az egész este nagyon jól telt. Amikor már harmadszorra kapcsolták le „véletlen” a világitást úgy döntöttünk átmegyünk a SOLO Bár-ba (divatos berúgós hely menő zenével). Miután a fiúk kiszúrták a billiárd asztalt egész estére kibérelték maguknak egy-egy vödör – értsd szó szerint – koktéllal. Természetesen egyre hosszabbak voltak a menetek és egyre vidámabb a játék.
Zárás (2 óra) után még benéztünk Dia egyik barátjának az újonnan nyitott bárját majd hazatértünk.