Május 19.

Elutazás Nakhon Si Thammarat-ból

Sokáig sikerült aludnunk igy reggelit már nem kaptunk kivéve a kikunyerált kávét. Kipihenten indultunk el a város felfedezésére, de úgy döntöttünk, hogy ma még innen továbbállunk és irányba vesszük a tengerpartot miután megnéztük a várost. Ennek a döntésnek az egyik fő oka, hogy ismeretlen eredetű, de baromi viszketős fura kis pöttyök jelentek meg a lábszárunkon… Nem valami kéjmámor pláne a gondolat, hogy mitől??? Patika, krémek tömege mi mást tehettünk. (már múlik!)

Első állomásunk a Wat Phra Mahathat:
Állitólag Hem Chala királynő alapitotta több mint 1OOO éve és a XIII.sz. közepén pitették újjá. Az óriási épületegyüttes egy 78 m magas chedit rejt, tetején több száz kilógrammos tömör aranycsúccsal. A legnagyobb chedi körül több kisebb szürke-fekete chedi sorakozik. A világosan elkülönülő bot (központi csarnok) és a chedi mellett sok és bonyolultan megtervezett wihan (szentély) is található, sokban Nakhon Si Thammarat-i vagy Ayuthaya-stilusú koronás Buddha-szobrok állnak. Az egyik szentélyben a furcsaságok múzeuma kapott helyet: fából faragott krutok (Vishnu mitikus madár-paripái), régi siwichai fogadalmi táblák, mindenféle Buddha figurák, gyöngyberakásos alamizsnagyűjtő edények és más ritkaságok. A komplexum hátsó részében egy 12 méteres bálnacsontváz van kiállitva.
Ünnep lévén nagy volt a tömeg, nehezen találtunk parkolóhelyet az árusoktól nyüzsgő főutcán. Mára jól befűtöttek odafentről, volt vagy 4O fok árnyékban. Érdekes volt a sok embert nézni, a szokásokkal ismerkedni. Bementünk mi is a tömeggel a nagy chedi belsejébe és a csúcs körül sétáló körmenetbe becsatlakoztunk. Többen egy hosszú sárga anyagot a fejük fölé tartva hoztak el idáig, hogy a chedi csúcsa köré tekerjék, ebbe egy idős szerzetes bácsika is becsatlakozott. Alaposan körbejártuk a területet, letettünk néhány helyre virágot majd kocsival folytattuk városnéző utunkat. Ahogy telt az idő a hőség egyre kibirhatatlanabb lett, igy már csak a hires Árnyjáték –készitő mesternél, Suchart Subsin-nál (számos dijat nyert hagyomány - örző munkáival és még a királynak is játszott) szándékoztunk hosszabb időt eltölteni, akinek műhelye itt a városban van. Sajnos az ünnep miatt zárva találtuk a műhelyet pedig nagyon nézelődtünk volna. A tahi árnyjátékszinházak manapság ritkaságszámba mennek –rendszerint csak fesztiválokon szerepelnek – de készitésük megtekinthető itt a városban. Egy ilyen árnyjátékszinházat volt szerencsénk pont egy hónappal ezelőtt megnézni itt Samuin egy helyi fesztivál alkalmával.

Elindultunk a városhoz legközelebbi partszakasz/ok meglátogatására:
Első partszakasz a várostól 25km-refekvő Tha Sala tartomány Hat Sa Bua nevű partja volt. Ez a partszakasz,mely kazuárfákkal és kókuszpálmákkal szegélyezett, hétvégén a helybéli turisták kedvelt piknikhelye de hét közben teljesen kihalt. Néhány étterem is akad errefelé, de szállást nemigen láttunk, igy egy kis pihenő után továbbálltunk Sichon felé.
Nakhon Si Thammarattól mintegy 65 km-re északra fekszik Hat Sichon és Hat Hin Ngam. A két part nehezen elválasztható mert közvetlenül egymás mellett vannak. Az előbbi homokos, míg az utóbbi part kerekre koptatott sziklákkal tarkitott. Errefelé kevés külföldi fordul meg – mi 2 napja nem is láttunk „ fehér embert”- igen szegényes, vidékies a környezet, néhány környezetet csúfitó garnélarák teleppel. Szállást itt sem találtunk igy egy kis parti séta után indultunk tovább északnak.

Innen 25 k-re fekszik Khanom Beach,melyet mindenképp meg szerettünk volna nézni és esetleg meg is aludni. A part nagyon nyugalmas, kókuszpálmákkal szegélyezett, néhány napággyal tarkitott volt. Megszállni nem láttuk értelmét, mert ez a rész sem volt mozgalmasabb mint a korábban látottak, de egy kis időt megérte eltölteni ezen az elhagyatott parton.

Elhagyva ezt a partszakaszt már csak 7O km választott el Surat Thanitól, ahol egyben a Samuira tartó komp kikötője (Dan Kao) is van. Ez volt a következő célállomás, hogy megvegyük másnapra a jegyet, igy nem kell majd megint órákat várnunk a kompra való feljutásra. 3 óra előtt érkeztünk meg és a 6 órás/utolsó kompra adtak jegyet. Elfogadtuk, bevállaltuk a 3 órás várakozást de cserébe este már Samuin lehettünk! Valahogy visszavágytunk igy 5 nap menetelés után.

Este 8-ra futott be a komp, Nathonból egyből Maenam Beachre, a HutCha resortba mentünk, ahonnan 5 napja elindultunk. Sikerült korábbi kis házunkat megkapnunk, igy beköltöztünk. Egy kellemes fürdés után bementünk a Big Buddha melletti wat-okhoz, ahol óriási nyüzsgés, élő koncert, árusok tömege gyűlt össze az ünnep alkalmából.
A szokásos lufidobálást megpróbáltuk egy plüss Hello Kitty figura reményében , de ehhez 7 darts-ból 7 -et kell jól dobni.. 6 megvolt = műanyag nyeles kezet imitáló hátvakaró :-)