Aprilis 17.

Április 17.


Még lett volna 5 óránk aludni a tervezett indulásig, azonban „valami” miatt ez nem ment, így szinte alvás nélkül hajnali 4:30-kor kijelentkeztünk majd fogtunk egy taxit és elindultunk a Kowloon állomáson lévő Airport Expressz állomására. Döbbenten tapasztaltuk, hogy sehol egy lélek, minden le –és bezárva…? Találtunk egy information felirattal ellátott telefont amin keresztül megkaptuk a lelombozó hírt, hogy csak 50 perc múlva azaz 5:50 kor indul az első vonat! A repülő 8 kor indul, így reménykedtünk, hogy a check in és az útlevél vizsgálat belefér még…Igen nagylelkűen 3 és fél órát hagytunk a repülő indulása előtt azonban ez most nem tűnt már így soknak.
Végül azért valahogy kikeveredtünk reptérre és szerencsénkre maradt egy kis időnk reggelizni is a gép indulásáig. Innen már csak 2,5 óra választott el az áhított bangkoki érkezéstől ahol a szokásos kedvenc szállodánkban a Zenit Hoetleben foglaltunk még előző éjszaka szállást a kalitkából.

Érdekes volt, hogy mikor elértük a terminálunkat onnan még közel 1 órát földalattiztunk meg össze vissza átszálltunk különféle reptéri vonatokon. Így is kb. 45 perccel az indulás előtt érkezünk meg a gépünkhöz. Nem is mertünk belegondolni mi lett volna ha nem 4:30 kor hanem 6 kor indulunk el. Valószínűleg még 3 napot szállást kereshettünk volna celláról cellára járva….

Rövidnek mondható utazást követően leszálltunk Bangkokban amit úgy imádunk. Rögtön megcsapott a 36 fokos meleg és az ismerős illatok. Gyorsan taxiba szálltunk és mire feleszméltünk újra a sky pool jacussiában hemperegtünk. Kicsit azért fáradtak voltunk mert összeszámolva nem aludtunk többet az eltelt 3 nap alatt Hong-Kong-ban mint 5-6 óra. Ígí azt mondhatjuk hogy nem 3 napot voltunk ott hanem közel 6 napot …. Így is éreztük legbelűl de összességében nagyon poénos és szép részét láttuk Ázsiának.

Délután kipihentük a fáradalmainkat és megterveztük a másnapi kirándulásunkat Wat Arun-hoz. Nagyon élveztük a 40 m2 es szobánkat és a gyönyörű kilátást is nem beszélve a king size bed-ről