2008. április 19., szombat

Április 18.













A várva várt pihentető, kényelmes alvás után mennyei reggelivel indult a napunk. Sem ezt a reggelit,sem a szoba és az ágy kényelmét nem tudta felülmúlni egyetlen szállás sem eddig, talán Chiang Mai vetekedett a Zenith hotellel.

Mai napra a Wat Arun megtekintését tűztük ki célul, ami a Királyi Palotával szinte szemben található, a Chao Praya folyó túloldalán.

A nosztalgia kedvéért a szálloda mögötti csatorna-taxira felszálltunk és a végállomásról tuktuk-kal elmentünk a Tha Tien állomásra ahol a Chao Praya Expressz hajó jár fel-le a folyón. Könnyű dolgunk volt, mert mindössze 5 perces utazással átértünk a túloldalra a Wat Arun bejáratához.
Ez a Wat 80 méter magasan nyúlik az ég felé és eredeti kínai porcelánnal van beborítva. A kupolához vezető lépcsősorra mondhatjuk hogy derékszögben emelkedett, tulajdonképpen egy létrával volt azonos a lejtése. Én nem voltam elég bátor, de Bence és még néhány turista remegő lábakkal megmászta a hatalmas lépcsőfokokat. A képek magukért beszélnek.
A pokoli hőség rekordokat döntött, ezért nem sétálgattunk órákig az épületnél, inkább elindultunk a neves városrészt megnézni melyet Thonburinak neveznek. Itt az igazi hétköznapi életbe nyertünk betekintést. Apró sikátorokon haladtunk végig, ahol nemhogy beláttunk a helyi viskókba, egyenesen részt vettünk az élet folyásában, mivel olyan keskenyek voltak a kis utcák, hogy pl. egy lavorban pancsoló kisfiút át kellett lépnünk a továbbjutáshoz.
Nagyon érdekes része ez Bangkoknak a cölöpökön álló házaival illetve a sikátorokban álló összetákolt bodegákkal. Ez is egyfajta élet...De semmiképp sem látszottak boldogtalannak.
A hőséget csak úgy bírtuk, hogy minden sarkon vettük a vizet amit hol ittunk, hol a fejünket-lábunkat locsoltuk vele.

Innen egy nagy kört leírva visszatértünk a Chao Praya komphoz és áthajóztunk a túlpartra, ahol fogtunk egy tuktuk-ot és elindultunk a Panthip Plaza felé. A sofőrünk egy ámokfutó őrült volt, de nagyon jól haladt a bangkoki dugóban, igaz a fenekünk nem sokszor érte a tuktuk ülését úgy repkedtünk.

A Plaza jó kis program volt, annak aki imádja az elektronikai kütyüket, pedig valóságos paradicsom!!! 5 emeletnyi dvd, tv, ps,psp,xbox,játékok,telefonok,mp3,mp4,kiegészítők és rengeteg más... Ja és légkondiiiiiii!

Innen a szállodába mentünk fürdeni egy nagyot, majd estére egy kis internet vadászást és vacsit terveztünk. Ebből egyik sem lett 100%-os, mert a vacsihoz mikroszkópot kellett volna szervírozniuk, a számlához pedig nyugtatót, internet meg szakadozva jött csak be az étteremben :-(

Sebaj! A gyros mindig kisegít, így vettünk is gyorsan 2-t és a szobánkban megvacsoráztunk kellemesen!
Még nem pakoltunk be, de holnap csak du.4 kor megy a gép így mindenre van elég időnk!

Nincsenek megjegyzések:

DEC.18.

Mr. Vu lett a helyi idegenvezetőnk! 11 körül indultunk a Hai Van hágóra, ami a híres császár város, Huē felé vezető, mintegy 130 km- es út r...