Április 29.

rohangálás a szigeten napért

A mai nap arról szólt többé-kevésbe, hogy kerestük a napot. Kerestük a sziget napos oldalát. Egész álló nap a kocsiban zötykölődve rohangáltunk fel-alá egy pár óra fürdőzés reményében. Sajnos akármennyire kecsegtető volt a távoli felhőhelyzet, minél messzebb mentünk, annál jobban vittük magunkkal az árnyékot. De rendre kisütött a nap, amikor elég messze kerültünk egy-egy beachtől. Nem baj, nem csüggedünk, többek között azért nem, mert holnap nagy út vár a lányokra: egy egész napos hajókirándulás a közeli nemzeti park szigeteire, másrészt azért sem, mert így a börünk garantáltan hosszan megőrzi fiatalos puhaságát, üdeségét. :)

Mi nem tartunk ugyan a csajokkal mert tavaly már megcsináltuk ezt a szuper kis utat és idén inkább óvatosabban kezeljük a kasszát. Amúgy is szeretnénk még néhány információt beszerezni hivatalos ügyekben.

Mivel a napozásra kigondolt partok mindegyikén felhő és némi eső várt, vándoroltunk városról-városra, így értünk el - Polett szavaival élve - „egy állatkertnek nevezett, ámde sokkal inkább állatkínzó kerthez ami Samui Zoo néven fut. Azért besétálltunk és megnéztük azt a pár ketrecet néhány majommal és madarakkal (pl. Tukán) díszítve.

Egyikünket sem töltött el jó érzéssel a látvány, ezért hamarosan folytattuk utazásunkat partról-partra, faluról-falura mígnem beesteledett és mi körbejártuk a szigetet.

Hazatérve pihenés és vacsi után nyugovóra tértünk.

Polettet néhány észrevétele a szigetről:
„ felsorolnék néhány dolgot, ami itt teljesen természetes, de legalábbis nem ritka:
Koh Samui maga a káosz. Ennek megfelelően a közlekedés életveszély. ám ezzel a veszéllyel a helyiek büszkén dacolnak, percenként jön szembe az úton kamion (akár betonkeverő fajta), amelynek a tetején utazik az egész brigád.
A család egy mocin. Ezt már meseltem... na, de el tudtok képzelni egy 5 (!) tagú családot egy robogón, amin utolsóként ül a papa, jobb kezében az újszülöttel, bal kezében a bláz (cigi)? nagyon durva.
A villanyvezetékek külön misét érdemelnek, most csak annyit, ha láttok a blogon olyan képet, amin kivehető, mélázzatok el a helyi magas feszültségű vezetékhálózaton néhány másodpercet!
Őszintén szólva nem tudnám este nyugodtan álomra hajtani a fejem, ha a fiam itt lenne villanyszerelő.
a tömegközlekedés: amolyan kisbusz szerű járgányokon alkusznak az emberek. az árak menet közben változnak, valószínűleg aszerint, hogy ki honnan jött, hova megy, vagy csak pofára. Amcsiknak drágább... hihi
Egyesek abból élnek, hogy kb. 3 szem mangó körül hessegetik a legyeket egész nap, a fene érti...
Majdnem minden ¨ház¨ előtt áll egy kb. 1 m magas szentély, amire a helyi buddhisták előszeretettel tesznek áldozati ételt/italt, ami érdekes, hogy sokan egy bontott (de teli) Fantát ajánlanak fel a szellemeknek szívószállal. Szerintem ez nagyon aranyos.
A lakások, amikbe belátni, úgy vannak berendezve, hogy egy full pöpec plazma TV és egy szivacs minden. Na, ja, rezsi itt nincs.
A koktélokat minden esetben egy orchideával díszítik. (ezt Bence tegnap megette, és állította, hogy fincsi)
Polett&Blanka