ÁzsiaTrekkers: Június 2.

2008. június 2., hétfő

Június 2.

Koh Samui Regatta 2OO8

Ma kezdődött az idei 6 napos regatta verseny. Már tegnap láttuk a Jungle Parkból a nagy készülődést amint sorakoznak fel a vitorlások az öbölben. Minden adott az izgalmas versenyhez, reméljük szél is lesz :-)

Mai programunk (autóbérlés,szálloda kiválasztása,bangkoki találkák szervezése
) nem lenne túl olvasmányos ha mélyebben belemennk a részletekbe, viszont néhány képet készitettünk a Samui International kórházról, ezt érdemes megnézni! Olyan mint egy hotel, a belső kertben nagy medencével, erre néznek a szobák. Láttunk néhány beteget amint a medence partján, fürdőnadrágban lábadoznak! A Bangkok Hospital még impozánsabb látványt nyújt, akár egy 5 csillagos Hotel,de sajnos képeket nem tudunk prezentálni róla mert igen furán adná ki ha bemennénk fotózni egy kórházba... (pedig megérne egy misét!)

Estefelé Maenam beachen beültünk egy gyors vacsira még(a fenti kép itt készült az étteremben)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...: Guten tag! ) Nahh, mikor gyüttök mán haza? Olvasom 1folytában a blogot, de most már itthon, egy jó paprikáskrumpli mellet kérem a beszámolót :)
Üdv Kaminak és látom ott van vele Corina, neki pussz :)
Milyen kicsi ez a világ :D; 2008. június 4. 22:50
Névtelen írta...: Jahh és én voltam , az ingatlanos Indián :); 2008. június 4. 22:52

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Penang

Penang – Penang szigete a Maláj-félsziget észak-nyugati részén található. A szárazföldtől a Malacca-szoros választja el. Megközelíthető komppal, közúton egy hídon át, valamint repülővel. 2008. július 7-től Penang az UNESCO Világörökség része. A szigeten szerecsendió- és szegfűszeg ültetvényeket találunk. Penang (fürdésre sokszor alkalmatlan) szép fekvésű strandjai és egzotikus tájai miatt az egyik legkedveltebb uticél a régióban.A „Kelet- Gyöngyszeme”- ként ismert szigetet Francis Light kapitány fedezte fel 1786-ban.Az egyik legjelentősebb látnivaló, az ún. Kígyó templom, amelyhez egy helyi legenda is kapcsolódik. A templom, melyet egy buddhista gyógyító papnak szenteltek, kígyóknak ad máig otthont, melyek a templom befejezésének éjszakáján bújtak elő a dzsungelből. A Kek Lok Si Templom a legszebb és a legnagyobb templom Délkelet-Ázsiában. A 7 emeletes templom jól mutatja a kínai, a thai és a burmai építészet harmonikus egyvelegét.

Kuala Lumpur

Kuala Lumpur - Malajzia fővárosa, a legnépesebb város, valamint az ország adminisztrációs, kereskedelmi és gazdasági központja. Kb. 35 km-re fekszik a tengertől, két folyó határolja: Gombak és Klang.Legfőbb turisztikai látványossága a Petronas ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete. 2003-ig a világ legmagasabb épülete volt. Nevét az építettő Petronas kőolajtársaságról kapta. A két tornyot 172 méter magasságban egy acélhíd köti össze, amely a nyilvánosság számára is látogatható, a tornyok csúcsai azonban nem.Az épület otthont ad több bevásárló központnak, múzeumnak, koncertteremnek és számtalan irodának.

Látnivalók:
-A Petronas ikertornyok, amely Malajzia legmagasabb épülete.
-Menara Kuala Lumpur: a második legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
-Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: függetlenség tere
-Sultan Abdul Samad Building
-Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
-Lake Gardens: 92 hektáros park
-Stadium Merdeka: sportstadion

Melakka

Melaka (ahogy a helyiek emlegetik, Negeri Bersejarah, a Történelmi Állam, angolul Malacca) Malajzia harmadik legkisebb állama, a Maláj-félsziget déli részében, a Malacca-szorosnál.
Területe 1650 km² (akkora, mint Vas megye fele), népessége 733 000 (2007-es becslés).
Északi szomszédja Negeri Sembilan, délen Johor.
Fővárosa Bandar Melaka, amelynek történelmi központja 2008. július 7. óta a Világörökség része.
Bár Melaka történelmileg egyike volt a legkorábbi maláj szultánságoknak, ma már nincs szultánja, az államfő a Yang di-Pertua Negeri, azaz kormányzó, akit a Yang di-Pertuan Agong, Malajzia kiralya nevez ki.
A kikötőváros Nyugat-Malajziában (Malájföldön), a Malaka-szoros keleti partján, a lassan áramló Melaka folyó torkolatában helyezkedik el. Melaka szövetségi állam székhelye. 1400 körül alapították, amikor Paramesvara, Tumasik (a mai Szingapúr) uralkodója az akkori kis halászfaluba menekült a jávai Madzsapahit Birodalom erői elől, és ott maláj királyságot hozott létre. Ennek királyai - kínai támogatással - az egész félszigetre kiterjesztették hatalmukat. A kikötő a kereskedők egyre kedveltebb megállója lett, itt töltötték fel élelemkészleteiket, a hegyi forrásokból pedig vizet vettek. A maláj idők 1511-ben értek véget, amikor Alfonso de Albuquerque, Portugál India alkirálya elfoglalta Melakát. A XVI. században Melaka Délkelet-Ázsia legfontosabb kereskedelmi kikötőjévé fejlődött; indiai, arab és európai kalmárok egyaránt látogatták. A portugálok hatalmas haszonra tettek szert, főleg a kikötőn át folytatott fűszerkereskedelemből.
A hollandok 1641-ben kezdődött uralmát 1795-ben a britek szakították meg. A vetélkedést a britek javára döntötte el a londoni angol-holland szerződés (1824); Melaka - Penanggal és Szingapúrral együtt - 1826-ban az eredeti Straits Settlements („Malaka-szorosi települések”) nevű gyarmat része lett.
A folyótorkolat gyors feliszapolódása és ezzel párhuzamosan Szingapúr fellendülése Melaka hanyatlását idézte elő. Korszerű kikötői berendezései csak a parttól távoli lehorgonyzás megkönnyítésére létesültek. A feliszapolódás mérséklésére két 800 m hosszú sarkantyút építettek a torkolatba. Melaka a malajziai kaucsuk hagyományos kiviteli, és néhány tömeges importcikk (cukor, rizs) behozatali kikötője.
A város környékén sok a gyümölcs- és kókusztermő ültetvény is. Minthogy Melaka korán bekapcsolódott a tengerentúli kereskedelembe, a környékén árutermelő kaucsukültetvények alakultak ki. Kaucsuktermelésre először melakai kínaiak vállalkoztak 1898-ban, és még ma is sok a kínai nagy- és kisbirtok a vidéken.
Melaka álmos kisváros. Egyszintes házai közül sok még a holland vagy a portugál gyarmati időkben épült. Lakói döntő részben kínaiak, akik azonban vegyes házasságok során ruházatukban és nyelvükben asszimilálódtak a malájokhoz. Ezek az ún. „baba kínaiak” és a maláj-portugál-holland keverékek külön színt jelentenek Malajzia etnikai gazdagságában.
A folyó bal partján, egy dombon állnak az Albuquerque emeltette régi erőd romjai. A portugálok építették a Szt. Pál-templomot (1521) is, amely szintén romokban áll. Itt őrizték Xavéri Szent Ferenc földi maradványait, mielőtt 1553-ban átszállították az indiai Goába. A Stadthuys (városháza) a XVII. század közepe holland építészetének remek példája. Melaka egyéb műemlékei: Krisztus temploma, a Szt. János-erőd, a Cheng Hoon Teng-templom és egy kínai temető Ming-dinasztiabeli sírokkal. A városnak van múzeuma, repülőtere; műúttal kapcsolódik a Kuala Lumpur-Szingapúr autópályához.

Szingapúr

Szingapúr (kínaiul: 新加坡共和国, tamilul: சிங்கப்பூர் குடியழுத்து malájul: Republik Singapura) független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900 méter … 1,5 km széles Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros emellett Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit पुर, pura, azaz város szavakból kapta.
1965-ös függetlenedése óta az Oroszlánváros rohamos fejlődésbe kezdett, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának is köszönhetett. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja.
Az I. világháború után brit katonai támaszpont létesült a szigeten. A katonai jelenlét ellenére a II. világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok elfoglalták Szingapúrt, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis a Dél fénye. Szingapúr gyors (hat nap alatt) történő elvesztése, az ottani brit csapatok kapitulációja súlyos kudarca volt Nagy-Britanniának. A után a sziget újra brit birtokba került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást nyert. A szabad választásokon Lee Kuan Yew nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott Szingapúr gyors fejlődése idején. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így 1965. augusztus 9-én Szingapúr független állammá alakult. Két nappal a különválás deklarálása után ekkor ismerte el Malajzia Szingapúr önállóságát.
Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Lee Kuan Yew kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. Lee Kian Yew (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot. Utóda Goh Chok Tong lett. Az ő hivatali idejében az ország sikeresen átvészelte az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, a 2003-as madárinfluenza-járványt, és a szeptember 11-i terrorista támadás után az iszlám szélsőségesek jelentette veszélyt. 2004-ben az ország történetének harmadik miniszterelnöke Lee Hsien Loong lett, Lee Kuan Yew legidősebb fia. Nevezetes döntése: kaszinók nyitása a turisták örömére.
A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragasztgat, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. (Innen ered a szójáték: Singapore is a fine country. – ’Szingapúr remek ország’, és egyszersmind: ’Szingapúr a bírság földje’.)
A nagy szigor mellett a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt. A sorozás minden egyes szingapúri férfi állampolgárnak (sőt, a nem állampolgár betelepültek fiainak is) kötelező. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki. Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják.
A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra viszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, beleértve az oktatási rendszert, katonaságot, valamint a lakhatást. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a faji feszültségnek.
A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával.
Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában például az ékszerboltok, száraztisztító szolgálatok és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. Tudni lehet bizonyos diszkókról, hogy itt gyülekeznek azok a nők, akik áruba bocsátják testüket.

Délnyugat-Thaiföld - Krabi tartomány

Hotel: The Breze beach garden-Khao Lak
Hotel: Wannas Place-Ao Nang

Krabi

Bangkoktól csaknem 1000 km-re, Phukettől 60 km-re fekvő, gyorsan fejlődő tartományi székhely, lakosai barátságosak, konyhája jó és van néhány szép homokpart a környéken. A város a Krabi folyó partján fekszik, közvetlenül a folyó Andamán-tengeri torkolata előtt. Szemközt a várossal három mészkősziget látható,, ezek alakjuk alapján a Madár-, a Macska és az Egér-sziget nevet kapták.
Phukettől délkeletre a szigetekkel szegélyezett Ao Phang Nga déli szakasza folyamatosan kiszélesedik az Andamán-tenger felé és feltárul a Thaiföld legtöbb nemzeti parkját őrző, csodálatos óceánpart. A cunami Krabi tartományban néhol - Ko Phi Phi, Ko Lanta... -elkeserítő pusztítást végzett de csak szűk területen és mindenhová visszatért az élet. Több mint 200 sziget kínál kitűnő lehetőséget a pihenésre, kirándulásra. Krabi homokos hátterében lévő mészkősziklák mára világhírű sziklamászó-zarándokhellyé nőtték ki magukat.
A sok szigetnek és víz alatti barlangoknak köszönhetően több száz évvel ezelőtt Krabi partvidéke az ázsiai kalózok kedvelt rejteke volt. A modern kalózok szigeteket vagy szigetrészeket rabolnak el beruházásaik céljára: a célpontok között szerepel (Ko Phi Phi Don, Ko Poda,Ko Bubu,Ko Jam,Ko Po,Ko Bliek) noha ezek a szigetek a thai kormány védelme alatt állnak. Az utikönyv is felhívja a figyelmet, hogy aki ezeket a szigeteket és itt működő vállalkozásokat látogatja, egy sajnálatos irányzat részesévé válik!
A tartomány belső része, amely trópusi erdőiről és a Phanom Bencha-hegyláncról nevezetes, szinte teljesen feltáratlan. Aki elrepül fölötte megérti miért: a függőleges falú mészkőszirtekkel tagolt sűrű dzsungel miatt legnagyobb része lakatlan. Éppen ezért minimális szintű fejlesztésre került csak sor és a tartomány nagy része megőrizte erdeti állapotát.
Messze földről érkeznek madármegfigyelők, hogy lássák a sziámi pittát (melyről korábban úgy vélték, kihalt) és a pettyes cankót. A lakosság kb. 40%-a mozlim.

Koh Samui

Hotelek: Maeneamburi resort, Hutcha resort

Koh Samui a maga 247 km2 területével Thaiföld 3. legnagyobb szigete. Első telepesei a -ma Kínához tartozó - Hainan-szigetről érkeztek, és hajósnépek voltak: mintegy 150 esztendeje kezdtek kókuszdió-termesztéssel foglalkozni ezen a szigeten.
A sziget kb. 20 évvel ezelőtt tett szert legendás hírnevére - főként az ázsiai utazók körében - de csak az 1980-as évek vége felé vált olyan népszerűvé, mint a menekülés más célpontjai Goa és Bali között. A szigetet évről-évre egyre több turista látogatja, decembertől-januárig telítettek a szállodák és partok ami magával hozza az árak emelkedését is. Ennek ellenére minden árfekvésben találni szállást, a hátizsákos turistákra szabott áraktól a luxusig. A főszezon telítettségét azonban még mindig messze nem lehet az olasz tengerpart-szindrómához hasonlítani. Csendes, nyugalmas, festői tengerpartok váltják egymást és még a legforgalmasabb - Chaweng Beach - partszakaszon is találni félre eső pihenésre alkalmas helyet.

Az egész szigeten a "csinálj amit akarsz" hangulat uralkodik, ami igen vonzóvá teszi. A nagy távolság mint a fővárostól, mint magától a szárazföldtől nem akadály, repülőtere igen nagy forgalmat bonyolít. A komoly bevételt hozó turizmus ellenére a sziget gazdaságának továbbra is fontos összetevője a kókuszdió - havonta 2.000.000 db-ot szállítanak belőle Bangkokba.

A "mindenkinek jut valami" szemlélet jegyében a sziget népszerűbb mint valaha, így nagyobb a forgalom is. Ko Samui lakói és vállalkozói a társadalmi és környezeti problémák kezelésére sajátos gyakorlatot alakítottak ki. Chawengen, Samui legjobban kiépített tengerpartján például az építészi előírások miatt nem lehet a szállodákat a fák koronáinál magasabbra építeni, a partszakaszt pedig a tengerparti szálláshelyek tulajdonosai tartják tisztán (igen nagy sikerrel!)
A sziget kultúrája eltér Dél-Thaiföld többi szigetének kultúrájától ami talán a Hainan-szigeti befolyással magyarázható. Lakói nem is thainak, hanem csáo szamujnak (szamuiaknak) nevezik magukat.
Általában véve még barátságosabbak mint a vidéki thaiföldiek és jó a humorérzékük.
A szigetnek sajátos konyhája van a mindenütt jelen levő kókuszdió jegyében, hiszen ez a helyiek fő bevételi forrása is.
Kókuszpálmák borítják a szigetet a domboktól egészen a tengerpartokig. Más gyümölcsöket - duriánt, rambutánt és langszatot - is termesztenek.

Chiang Mai: Az egykori Lanna királyság fővárosa

A legenda szerint a Ping folyó partján Mengrai király éppen egy elefántot üldözött, amikor két szambárszarvasra, két ugrószarvasra és öt egérre lett figyelmes. Ezt szerencsét hozó jelnek tekintette és megalapította Chiang Mai városát. A város 1556-ban burmai kézre került, melyet 200 évig tartottak uralmuk alatt.

Az "északi főváros" bővelkedik azokban a dolgokban, melyeknek Bangkok híján van: lassabb életritmus, szelídebb lakosság... Mindez nem azt jelenti, hogy jellege provinciális lenne. Kereskedelmi szempontból virágzó központtá nőtte ki magát, számtalan exportcikket termel. A tavaszi hónapokban itt nyílnak a világ talán legszebb virágai. Chiang Mai az ország kézműves központja, a legszebb kerámia tárgyakat itt készítik.

ÁzsiaTrekkers

2008. június 2., hétfő

Június 2.

2 megjegyzés:

DEC.18.

Keresés ebben a blogban