2008. március 23., vasárnap

Március 22




Utazás Koh Chang-ra

Korán reggel ¾ 7 re kértük az ébresztőt, hogy legyen időnk megreggelizni és jó magyar szokás szerint kellő mennyiségű szendvicset készíteni az útra J
Fél 8 körül ki check-oltunk a szállodából és a rekkenő hőségben elindultunk az Ekkamai buszpályaudvarra, ami 4 megállónyira volt sky train-el tőlünk. Mondanunk sem kell, hogy egyetlen bőröndünket csak ráállva tudtuk a szállodában becsukni. Dundika volt és vagy 40 kiló de sikerült elhúzni magunkkal a skytrain-ig. Biztos látványos lehetet, hiszen a tőlünk kb. 800 m re levő megállóig minimum 20 taxis állított meg minket. A bőrönd cipelésben nagy a rutinunk (emlékezetes volt a Londoni metrózás is csak akkor 2 lap top és 2 bőrönd volt – az egyik a tavaly samuin vett ember méretű „ajándékos” volt amiben az 50 kg-i ajándékokat és szobrokat cipeltük akkor haza samuiról) ehhez képest ez most könnyed kis tasak volt.
Hamar kiértünk de nem volt jelentősége mert a buszjegyünk megvételekor már kiválasztottuk a helyünket is.

Egy vadi új Mercedes busz kanyarodott arra a helyre amit megjelöltek indulásunk helyéül. Teljesen letaglózott a látvány mert sokkal rosszabbra voltunk felkészülve – már annyi kalandot olvastunk a buszos utazásokról Ázsiában, hogy mindenre számítottunk kivéve egy zsír új Merci buszra wc-vel dvd vel légkondival és kajával8 mindez fejenként 1500 HUF-ért.
Nagyon kellemes utunk volt végig. Induláskor kaptunk némi sütit meg nescafé-t is! Délben megálltunk egy útszéli kajáldában ebédre. Mi nem etünk itt mert végig kitartott az a 7 db szendvics amit még reggel a szállodában dobtunk össze.

A busz kitett egy poros úton egy bodega mellett, hogy vegyük meg a komp jegyeket, majd jött egy helyi „szongtoj” platós kisautó, hátul 2 sor üléssel aminek a tetjére dobálják fel az utasok bőröndjeit. 9-10 ember elfér rajta ülve és még a legvégén 3-an állva. 10 perc alatt a kikötőben voltunk, ahol ordítva sürgettek a felszállásra, majd még bő negyed órát álltunk.

Az egyórás hajókázás hamar eltelt a rozsdás teknőn. Koh chang-ra érve taxit vagy bármi közlekedési eszközt kellett keresnünk a hotelig ami relatív hamar ment mert a szongtojokra rá volt írva hol állnak meg. Kiválasztottuk a White sand beach feliratút és felugrottunk majd hosszasan vártuk míg a sofőr számára is elegendő mennyiségű utasa gyűlik össze…Már 8-an voltunk 2 svéd,2 finn,3 japánban élő de angol anyanyelvű lány és mi de ez még mindig kevés volt rasztás sofőrünknek ezért közölte, hogy várunk még 1 kompot. Leszavaztuk! Megállapodtunk 20 THB felárban fejenként ha nem vár senkire. Elindultunk!

Ez a sziget valóban nem egy Phuket vagy Samui!! Itt nemrég még betonút sem volt.Persze 8 éve még Phuket is dzsungel volt inkább mint felkapott nyüzsgő turista paradicsom.
Annyi látható, hogy az építkezések itt is beindulóban vannak, de amennyit láttunk eddig az elég falusias volt J

Holnap már többet mondhatunk, ma arra volt erőnk, hogy átvegyük az amúgy nagyon szép resortban lévő szállásunkat és megigyunk egy koktélt a medence bárjában J íme néhány kép. Este elmentünk vacsizni és a helyi full moon partit megukkantottuk ami inkább valamiféle show volt. Mókás…. Holnap mocit kölcsönzünk és bejárjuk a terepet.

Nincsenek megjegyzések:

DEC.18.

Mr. Vu lett a helyi idegenvezetőnk! 11 körül indultunk a Hai Van hágóra, ami a híres császár város, Huē felé vezető, mintegy 130 km- es út r...